Kén

 

Kén (szulfidion, S2-)        Kén (szulfition, SO32-)    Kén (tioszulfátion, S2O32-)    Kén (szulfátion, SO42-)    Rodanid (SCN-)

 

 

A kén rendkívül érdekes elem, hiszen nagyszámú allotróp módosulata van. Legtöbb módosulatában nyílt láncú vagy gyűrűs Sn molekulákat képez, ahol n=2-20 lehet, bár láncok esetén még ennél is nagyobb. Amit mindenki ismerhet, az a sárga színű, szobahőmérsékleten stabil, ortorombos a kén, ami gyűrűs S8 molekulákból áll. Aki szeretne megismerkedni valamennyi módosulattal az tanulmányozza a kén fázisdiagramját. Az amorf kén a kénolvadék gyors lehűtésével keletkezik (például vízbe öntéssel...), hiszen így nincs idő a kénatomok kristályrácsba rendeződésére. Mivel ilyen sok allotróp módosulata van, fizikai és kémiai tulajdonságai nagyon változatosak.

Kén (szulfidion, S2-)

A kén többféle iont is képez, ezek közül most a szulfidionnal foglalkozunk, amelynek kétszeres negatív töltése van, és csupán egy kénatomból áll, a többi kéntartalmú ion több-kevesebb oxigént is tartalmaz. Az alkálifém szulfidok jól oldódnak vízben. Az alkáliföldfémek szulfidjai vízben rosszul oldódnak, de lassú hidrolízis során, hidrogénszulfid ionok keletkeznek, amelyek már vízben oldhatók. Az Al, Cr, és Mg szulfidjai csak vízmentes közegben állíthatók elő, mert vízben rosszul oldódó hidroxidokká hidrolizálnak.

Híg sósav

Videó

Elöljáróban talán annyit, hogy a fejlődő gáz nemcsak a leírt módon, hanem szaga alapján is azonosítható (aki még nem találkozott záptojással, az majd fog...).

 I. Kémcsőbe először szulfidion tartalmú (általában Na2S) oldatot teszünk, majd híg sósavat adunk hozzá. Ajánlatos nem Wassermann -kémcsövet használni, mert esetleg melegítésre is szükség lehet... A keletkező gázt ólom-acetátos szűrőpapírral célszerű lokalizálni. A szabályokat kedvelőknek elszívófülke használata javasolt.

 II. Gázfejlődés tapasztalható, amely melegítés hatására intenzívebbé válik, vagy csak melegítésre indul be.

 III. Valóban fejlődik gáz, ami az előkészített ólom-acetátos szűrőpapíron a videón is látható módon barna foltot hagy. Klikk a linkre!

 IV. Érzékenység: Bizony, híg sósavval nem feltétlenül fog gázt fejleszteni a mi kis szulfidionunk, vagyis lehet, hogy nem árt töményebb savval is próbálkozni, ha elsőre nem sikerül gázt fejlesztenünk.

S2- + 2HCl = H2S + 2Cl-

 

Ezüst-nitrát oldat

 I. Híg oldatokból végezzük a reakciót, hiszen a keletkező csapadék rendkívül rosszul oldódik vízben, oldhatósági szorzat: L(Ag2S, 25°C)= 1,09*10-49 A kémcsövünkben szulfidtartalmú oldat legyen, amihez hozzáadjuk az ezüst-nitrátot (pár csepp bőven elegendő).

 II. Fekete ezüst-szulfid csapadék keletkezik, aminek állaga leginkább a túrós jelzővel illethető.

 III. Tényleg egy pillanat alatt leválik a csapadék, ami a mellékelt ábrán is látható.

 IV. Érzékenység: nagyon érzékeny. Már a leghígabb oldatokból is azonnal leválik a csapadék.

S2- + 2Ag+ = Ag2S

 

Ólom-acetát oldat

 I. Híg oldatokból végezzük a reakciót, a keletkező csapadék itt is rendkívül rossz vízoldhatósággal rendelkezik. A kémcsövünkben szulfidtartalmú oldat legyen, amihez hozzáadjuk az ólom-acetátot (pár csepp itt is elég).

 II. Hirtelen leváló fekete ólom-szulfid keletkezik.

 III. A tapasztalat megegyezik az előbb leírtakkal. Az ábra magáért beszél.

 IV. Érzékenység: nagyon érzékeny. Szintén a rossz vízoldhatóság miatt.

S2- + Pb2+ = PbS

 

Kálium-jodidos jódoldat

Videó_1   Videó_2

Ezt a reakciót kétféleképpen is ajánlott elvégezni. Az első amikor csak a kálium-jodidos jódoldathoz adjuk a szulfidiontartalmú oldatot, a másik, amikor a kálium-jodidos jódoldatot megszínezzük keményítővel. Mindkét esetben színtelenedés figyelhető meg (barna, illetve sötétkék oldatok).

 I. Itt kivételesen nem a szulfidiontartalmú oldathoz kell adni a jódoldatot, bár úgy is látható a színtelenítés, sokkal látványosabb, ha a színes oldathoz adjuk a színtelent.

 II-III. Elszíntelenedik az oldat mindkét esetben, ehhez nincs mit hozzáfűzni... A készített videók magukért beszélnek. Erről ugyanis fényképet készíteni, azt nehéz. Két videóhoz két link jár, kattintsatok bátran, az első a keményítő nélküli, a második a keményítős! A második videón mi is felcseréljük a két kémcsövet, és inkább a színesbe öntjük a színtelent...

  IV. Érzékenység: végülis érzékeny reakció, de ha a jódoldat túlságosan tömény, akkor a kis mennyiségű szulfidion nem lesz képes azt elszínteleníteni, vagyis ajánlott a szulfidos oldatot töményebbre, vagy a jódoldatot hígabbra készíteni (a jódoldat hígítása egyszerűbb, mint a szulfidoldat töményítése).

H2S + I2 = 2HI + S (porszerű)

A szulfidion az anionok első osztályába tartozik, hiszen sósavval gázt fejleszt. Vagyis, ha sósavval nincs gázfejlődés, akkor nincs szulfidion sem.

Szándékosan a végére hagytunk egy fontos dolgot. Ez pedig a bárium-kloriddal való reakció, amit ez az ion nem is produkál. A kénnek többféle ionja is létezik, és ezeket általában nem egyszerű elkülöníteni, felismerni. De a szulfidion egy nagyon fontos dologban különbözik a szulfit, tioszulfát, és szulfát ionoktól, ami megkönnyíti a felismerését. Ez a fontos dolog pedig az, hogy ő (vagyis a szulfidion) nem képez csapadékot bárium-kloriddal, míg az összes többi kéntartalmú ion igen. Vagyis nem csak az a fontos, hogy mi mivel ad csapadékot, hanem az is, hogy mi mivel nem, ezt jegyezzétek meg, később fontos lehet.

További fontos tudnivaló, hogy vízoldható anyag esetén ne nagyon keresgéljünk szulfidot, hiszen a legtöbb szulfid nem vízoldható, azt a kevés vízoldhatót meg igen ritkán kapja kézbe az ember anyagismeret/elemzés során. A nem vízoldhatók között viszont kevés olyat találunk, ami nem fekete, vagy barna, ez a kevés kivétel megjegyezhető. Ha szulfidra gyanakodtok egy anyagban, a legegyszerűbb, ha előveszitek a sósavat, meg az ólom-acetátos szűrőpapírt, és uccu neki, azért persze nem árt a szulfid többi kimutatási reakcióját is elvégezni, mint mindig, hiszen egy reakció semmit sem bizonyít.

 

Kén (szulfition, SO32-)

 

A kénről, mint elemről szóló bevezető szöveg elolvasható a szulfidionnál, és szerintünk nektek se lenne kedvetek még egyszer elolvasni, bár nekünk semeddig sem tartana ide bemásolni... Úgyhogy inkább térjünk rá a következő kéntartalmú ionra.

A kén oxigénnel vegyülve többféle iont is tud képezni, ezek közül a három leggyakoribb a szulfit, tioszulfát, és a szulfát ionok. Most a szulfit ionokkal foglalkozunk (SO32-). Csak az alkáli, és ammónium szulfitok oldódnak jól vízben, a többi fém szulfitja vagy nagyon rosszul, vagy nem oldódik vízben. Hidrogénszulfitjai ismertek az alkáli-, és alkáliföldfémeknek is, bár utóbbiaknak csak oldatban, míg az előbbieknek kristályos formában is.

Sósav, vagy híg kénsav

Videó

Sósav, vagy híg kénsav? Ez kérdésnek sem rossz. Mi saját tapasztalat alapján a sósavat javasoljuk, ha híg verzióban nem válik be, akkor töményebb formában...

  I. Ezt a reakciót ajánlatos melegíthető kémcsőben végezni, mert a gázfejlődéses reakcióknak néha nem árt egy kis noszogatás. Esetleges elszívófülke használat megengedett.

  II. A hozzáadott sav hatására kén-dioxid gáz fejlődik, ami azonosítható erős folytó szaga alapján, vagy kálium-jodáttal és keményítőoldattal megnedvesített szűrőpapírral.

  III. A tapasztalat megegyezik a szakirodalomban leírtakkal. A keletkezett gáz szaga leginkább az ecetsavéra emlékeztet, de aki ismeri a borászatból a hordók kénezésének szagát, az fel fogja ismerni. A szűrőpapír megkéküléséről készítettünk egy remek videót, amit természetesen meg is tekinthettek. Katt a linkre alul!

 IV. Érzékenység: jellemzően közepes, vagyis a reakció működik, hacsak nem sikerült rendkívül híg oldatokkal dolgozni. Ajánlatos valóban töményebb sav, és nem túl híg szulfit oldat (például a polcokon lévő szulfitoldat tökéletes).

SO32- + 2H+ = SO2 + H2O

5SO2 + 2IO3- + 4H2O = I2 + 5SO42- + 8H+

 

Bárium-klorid (vagy stroncium-klorid) oldat

 I. A reakció elvégzése különösebb trükköt nem igényel. Melegítésre nincs szükség.

 II-III. Fehér csapadék keletkezik, semleges oldatból. Ez a fényképen látható is.

 IV. Érzékenység: érzékeny, híg oldatból is leválik. Tanácsos elvégezni a csapadék oldódási próbáit is, amik a tankönyvben leírtak alapján működnek is. De mindenki csinálja meg maga is, nem helyettetek, hanem a segítésetekre csináltuk...

SO32- + Ba2+ = BaSO3

 

Ezüst-nitrát oldat

Ez a reakció nagyon kényes, hiszen kevés reagenssel nincs csapadék, sokban meg feloldódik, szóval nagyon lassan, csepegtetve ajánlatos adagolni az ezüst-nitrátot.

 I. Híg oldatból is nagyszerűen működik, de ügyelni kell, hogy se felesleg, se hiány ne lépjen fel a reagensből.

 II. Eleinte nem észlelhető csapadék, de egy észrevehető pont (az oldatba cseppentett reagens egyre nehezebben tűnik el...) után a csapadék azonnal leválik.

 III. Valóban, ha a reagenst megfelelő tempóban adagoljuk, észreveszünk egy pontot, ami után szinte azonnal csapadék észlelhető. Viszont a reagens kis feleslege is oldja ezt a csapadékot, tehát csak óvatosan. A csapadék oldódási, forralási próbáit is végezzétek el, valamennyi működik, a könyvben leírtak szerint. A fényképen egy sikeres csapadékleválasztás eredménye látható...

 IV. Érzékenység: érzékeny, főleg a reagens mennyiségének megfelelő beállítására, amit nem is lehet elégszer kihangsúlyozni...

SO32- + 2Ag+ = Ag2SO3

 

Ólom-acetát, vagy ólom-nitrát oldat

 I. A reakció végrehajtásához különösebb instrukció nem szükséges, de utólagos vizsgálat miatt melegíthető kémcső javallott.

 II. Gyorsan keletkezik a fehér csapadék.

 III. Stimmel, vagyis a csapadék híg oldatokból is jól leválik. A csapadék utólagos vizsgálata fontos, de erre még kitérünk.

 IV. Érzékenység: érzékeny, mint említettük, híg oldatból is azonnal leválik a megfelelő csapadék.

Fontos megemlíteni, hogy a csapadék melegítése fontos, mivel melegítés után fehér ólom-szulfátot kapunk, ami eltérés a tioszulfát iontól, hiszen annak ólommal alkotott csapadéka melegítve fekete csapadékká alakul.

SO32- + Pb2+ = PbSO3

2PbSO3 + O2 = 2PbSO4

 

Kálium-dikromát oldat

A tankönyv javaslata szerinti híg kénsavas savanyítást illik betartani, ugyanis anélkül nehezen megy a reakció.

 I. A reakciót híg kénsavas közegben végezzük, híg oldatokból, bár jobb, ha a szulfit-ionok feleslegben vannak (a dikromát oldatot csak mértékkel...)

 II. A dikromát narancssárga színe eltűnik, és megjelenik a Cr3+ ionok zöld színe.

 III. A zöld szín könnyen észlelhető, hacsak nem adtunk túl sok dikromátot az oldatunkhoz.

 IV. Érzékenység: érzékeny reakció, bár dikromát felesleg esetén csúnya kevert színt látunk, vagyis ajánlott cseppenként adagolni a dikromátot.

3SO32- + Cr2O72- + 8H+ = 2Cr3+ + 3SO42- + 4H2O

 

Telített kalcium-hidroxid oldat

nincs kép

A reakciót mi a tankönyvben leírt módon próbáltuk kivitelezni. Cselekedeteinket sajnos siker nem igazán koronázta, úgyhogy mi nem ezt a reakciót javasoljuk a szulfitionok egyértelmű beazonosítására... Azért próbáljátok ki, hátha nektek sikerül.

 I. Össze kell állítani a tankönyvi ábrán látható készüléket, már amennyire az készülék. Ezután pedig melegíteni kell, és várni.

 II. Elméletileg fehér csapadék keletkezik a Ca(OH)2 oldatban.

 III. Mint már említettük, ezt a tapasztalatot nem sikerült megerősítenünk. A kalcium-hidroxid oldat hosszas noszogatás után sem akart megfehéredni, úgyhogy feladtuk a próbálkozást... Viszont a karbonátok hasonló reakciót adnak, ami mindig sikerülni szokott. Betehetnénk arról is a fényképet, és mondhatnánk: Sikerült! De nem, úgyhogy itt nem lesz kép sem.

 IV. Érzékenység: ami nem sikerül, arról nem is lehet véleményt mondani, de vigyázni kell, nehogy karbonáttal keverjétek össze a szulfitot.

SO32- + Ca2+ = CaSO3

 

Cink és kénsav

Videó

 I. Itt annyi előzetes instrukció, hogy a cinket először tegyük a szulfitos oldatba, és csak utána eresszünk rá kénsavat. És, mivel gázfejlődéses reakció, gondoljunk a melegítés szükségességére.

 II. A fejlődő gáz kénhidrogén, ami szaga, illetve ólom-acetátos szűrőpapír segítségével azonosítható.

 III. Kénhidrogén azonosítására a már egyszer leírt (és az előzőekben is említett) módszerek használatosak. A videónk is ugyanaz, de megnézhetitek még egyszer, persze, csak ha ügyesen kattintotok...

 IV. Érzékenység: jellemzően működőképes reakció, bár nem tartozik a legmeggyőzőbbek sorába. Ajánlatos más reakciókkal is alátámasztani, hogy nekünk bizony szulfit ionunk van.

SO32- + 3Zn + 8H+ = H2S + 3Zn2+ + 3H2O

 

Kálium-jodidos jódoldat

Videó_1  Videó_2

Ez a reakció nagyon jól megy minden alkalommal, csak sajnos három ion is adja ugyanezt a reakciót, és ráadásul mindhárom kéntartalmú... A reakció itt is két módon végezhető el, "tiszta", illetve keményítővel "szennyezett" jódoldattal.

 I. Ajánlott hígított, vagy kis mennyiségű jódoldatot használni, a töményebbet ugyanis nem feltétlenül lesz képes a kis mennyiségű szulfition elszínteleníteni. Mi itt is javasoljuk a színesbe önteni a színtelent, csak a látvány miatt.

 II-III. A reakció egy pillanat alatt lejátszódik, még a kémcső rázogatására sincs feltétlen szükség. A videókat meg lehet nézni, azért vannak. Úgy, mint az előbb, most is az első a keményítőmentes...

 IV. Érzékenység: nagy, csakhogy mint említettük, három ion is adja ezt a reakciót, úgyhogy a következtetéseket óvatosan, több reakció után vonjuk le. És figyeljünk a koncentrációk arányára (0,1 mol szulfitnak esélye sincs 1 mol jóddal szemben...)

SO32- + I2 + H2O = SO42- + 2I- + 2H+

 

Klórosvíz

Na ez egy olyan reakció, ahol nem a szulfitot, hanem a szulfátot mutatjuk ki, de a szulfitot alakítjuk át.

 I. Semleges szulfition tartalmú oldathoz adunk klórosvizet, majd miután a klórt kiforraltuk, vizsgáljunk szulfátionokra, bárium-korid oldattal. A maradék szulfitiont sósavas savanyítással tüntethetjük el.

 II-III. A fehér bárium-szulfát csapadék észlelhető, és könnyen leválasztható.

 IV. Érzékenység: érzékeny, bár ha az eredeti oldatunkban is volt szulfátion, akkor bizony semmire sem megyünk vele, hacsak nem választjuk le előtte a szulfátot.

SO32- + Cl2 + H2O = SO42- + 2H+ + 2Cl-

SO42- + Ba2+ = BaSO4

 

Kálium-permanganát oldat

Videó

Megint elszíntelenítési reakció, figyeljünk a koncentrációra, és a savas közeg is feltétlenül fontos.

 I. Híg kénsavas közegben a szulfitionok elszíntelenítik a kálium-permanganát oldatot.

 II-III. Mint minden színtelenítési reakció, ez is nagyon jól működik, és sokkal látványosabb, ha a színesbe öntjük a színtelent. Lásd, mellékelt videó...

 IV. Érzékenység: érzékeny, és a többi kéntartalmú ion ezt a reakciót nem adja, tehát alkalmas a szulfition azonosítására. Viszont más nem kéntartalmú ionok is adnak ilyen reakciót, tehát csak óvatosan.

5SO32- + 2MnO4- + 6H+ = 5SO42- + 2Mn2+ + 3H2O

A szulfition a szulfidionhoz hasonlóan szintén az első anionosztályba tartozik, mert sósavval gázfejlődés tapasztalható. Legnehezebb talán a szulfátionoktól elkülöníteni, bár a szulfátok nem reagálnak kálium-permanganát oldattal, míg szulfitok igen. Talán a kálium-dikromátos, és a permanganátos reakciókat javasolnánk, mert ez a többi kéntartalmú ionra nem jellemző, de tudjátok: egy reakció semmire sem bizonyíték.

 

Kén (tioszulfátion, S2O32-)

 

Ezt az anyagot diákok csinálják diákoknak, és mivel minden diák kicsit lusta, a kénre vonatkozó bevezető szöveget itt is csak annyival intézzük el, hogy lásd a szulfidionnál.

A kén - mint azt említettük már - sokféle iont képez az oxigénnel karöltve. Ezek közül következik most a tioszulfátion, amelynek különlegessége, hogy nem egy, hanem két kénatomot tartalmaz. A legtöbb tioszulfát vízben oldódik. Az ólom-, ezüst-, és bárium -tioszulfát vízben igen rosszul oldódik. Ezek közül az ólom-, és ezüst -tioszulfátok oldódnak a reagens feleslegében (vagyis tioszulfát feleslegben...), miközben komplex sók keletkeznek, amelyek már vízben oldódnak.

 

Sósav

Mint az eddig tárgyalt kéntartalmú ionok, így a tioszulfátionok is reagálnak sósavval, hogy hogyan, hamarosan kiderül...

  I. Tioszulfát-tartalmú oldathoz híg sósavat (esetleg töményebbet) öntünk, és várjuk a hatást. Ügyeljünk az esetleges melegítés és az elszívófülke szükségességére.

  II. Nem tapasztalunk azonnali változást, de pár másodperc múlva a hozzáadott sav hatására kén-dioxid gáz fejlődik, ami azonosítható erős folytó szaga alapján, vagy kálium-jodáttal és keményítőoldattal megnedvesített szűrőpapírral. Továbbá az oldat megzavarosodik a kolloid kén kiválása miatt.

  III. A történések megegyeznek az előbb leírtakkal, illetve a tankönyvvel. A kolloid ként a fényképen, a szűrőpapíros cuccot a videón tekinthetitek meg.

 IV. Érzékenység: jól lejátszódó reakció, és a kolloid kénkiválás miatt rendkívül alkalmas a tioszulfátion többi kéntartalmú iontól való elkülönítésére.

Videó

S2O32- + 2H+ = S + SO2 + H2O

5SO2 + 2IO3- + 4H2O = I2 + 5SO42- + 8H+

 

Bárium-klorid oldat

  I. Semmi extra, szokásos csapadékképződési reakció, híg oldatokból is sikeresen kivitelezhető.

  II. A képződő csapadék, ha igaz fehér színű. Oldhatóságát nem teszteli a szakirodalom.

  III. A csapadék tényleg fehér, de hasonlóan fehér a szulfit, és a szulfát csapadéka is, szóval, ez nem a legcélravezetőbb a tioszulfát lokalizálására. Azért mi mindhármat lefényképeztük nektek, de külön-külön. A profik egymás mellé képzelhetik, vagy tehetik őket.

 IV. Érzékenység: mint a másik két báriummal reagáló kéntartalmú vegyület, ez is könnyen leváló csapadékot ad, vagyis a reakció érzékeny, híg oldatokból is működik, de nem specifikus.

S2O32- + Ba2+ = BaS2O3

 

Ezüst-nitrát oldat

Videó Másik videó

A reakció hasonlít a szulfitionokéra, de van egy lényeges különbség, amit későbbre tartogatunk...

  I. Ajánlatos az utólagos vizsgálat miatt melegíthető kémcsőben végezni a reakciót, bár Wassermann-ból átöntve (és nem abban, hisz az nem melegíthető!) is elvégezhető a melegítés...

  II. Lassan adagolva először nincs változás, majd fehér csapadékot kapunk, ami állás közben, illetve melegítve megfeketedik, mert ezüst-szulfid keletkezik.

  III. A tapasztalat abszolút helytálló, valóban ez történik, és itt el is árulható, hogy a lényeges dolog (eltérés a szulfitionoktól) az, hogy feleslegben nem oldódik, és állás közben megfeketedik a csapadék. Tehát a szulfitionoktól való megkülönböztetésre ez a reakció nagyon is alkalmasnak bizonyul. A szulfát és szulfidionoktól is természetesen ez eltérést jelent. És mivel az elfeketedést képen nem lehet megmutatni, kaptok róla egy videót, az alsó link oda vezet...

 IV. Érzékenység: igen érzékeny reakció, híg oldatból is nagyszerűen jön a csapadék.

Videó

S2O32- + 2Ag+ = Ag2S2O3

Ag2S2O3 + H2O = Ag2S + 2H+ + SO42-

 

Ólom-acetát, vagy ólom-nitrát oldat

Itt felmerülhet a kérdés: melyik a jobb? Teljesen mindegy, mindkét vegyülettel ugyanolyan jól megy a reakció, mindenki döntse el, neki melyik a szimpatikusabb (a cikk írója az ólom-nitrátra szavaz).

  I. Itt is tanácsos melegíthető alkalmatosságban végezni a reakciót, ugyanis a csapadék vizsgálatakor be kell vetni a Bunsen-égők erejét...

  II. A reagenst feleslegben adva a leválás tökéletesen bekövetkezik, de tioszulfát felesleg esetén csapadék nem keletkezik. Híg oldatokkal is pompásan elvégezhető. A csapadék melegítve megfeketedik, ólom-szulfid kiválása miatt.

  III. Valóban észlelhető a fehér csapadék a reagens kis feleslegétől is. Tioszulfát hozzáadására a csapadék feloldódik, melegítésre pedig a leírtak szerint megfeketedik. Tehát különbség van a többi hasonló iontól.

 IV. Érzékenység: kis mennyiségben is kimutatható vele a tioszulfátion, tehát a reakció érzékenynek tekinthető.

S2O32- + Pb2+ = PbS2O3

PbS2O3 + H2O = PbS + 2H+ + SO42-

 

Kálium-jodidos jódoldat

Videó_1  Videó_2

Ez itt megint elszíntelenítési reakció, tehát tanácsoljuk a színesbe színtelent módszert, mert sokkal szebb úgy. Kétféle módon végezhető el: "tiszta" jódoldattal, vagy keményítős jódoldattal.

  I. Melegítésre it semmi szükség, sőt savanyítani sem kell, csak összeönteni két oldatot.

  II. A jódoldat elszíntelenedik, mivel a tioszulfátionok az elemi jódot jodidionokká redukálják, miközben tetrationát ionokká alakulnak.

  III. A megfigyelésünk ugyanaz, mint a szulfidionok esetében, csupán a koncentrációkra kell kicsit odafigyelni. A videókat nem volt kedvünk még egyszer felvenni, de higgyétek el, ugyanolyanok lettek volna... Azért beteszzük ide is a linkeket, ne kelljen keresgélnetek. A sorrend a szokásos, első a keményítő nélküli...

 IV. Érzékenység: jól látható reakció, bármelyik módszerrel, bármit bármibe öntve, csak a probléma, hogy másik ion is adja ezt a reakciót, vagyis nem igazán specifikus a tioszulfátionra.

2S2O32- + I2 = S4O62- + 2I-

A tioszulfátionok is az anionok első osztályának tagjai, hiszen sósavval nemcsak gázt fejlesztenek, hanem ráadásul csapadékot (már amennyire a kolloid kén csapadék) is adnak. Ennyit a tioszulfátionokról. Szerintünk legegyszerűbben a sósavas reakciója különbözteti meg a többi kéntartalmú iontól, de a többi reakciója is jól használható, és továbbra se döntsetek egy reakció alapján, a laborvezetőknek bizonyíték kell, nem ígéret.

Kén (szulfátion, SO42-)

 

Megint bevezető kellene a kénről, de csak azért se fogunk titeket negyedszerre ezzel untatni. Akit érdekel olyan sokszor, az olvassa el a szulfidionnál...

Ki hinné, hogy ez is eljött, az utolsó laborban előforduló kéntartalmú ion, a szulfátion következik, amiről már biztosan mindenki hallott. A szulfátion az egyik leggyakrabban használt sav, a kénsav savmaradékionja, ezért gyakran találkozunk majd vele reagensként is.A legtöbb fém szulfátja vízben oldódik. A bárium-, ólom-, és stroncium-szulfátok vízben gyakorlatilag oldhatatlanok, a kalcium-, és higany(II)-szulfátok rosszul oldódnak vízben. Vannak továbbá bázikus szulfátok amik vízben nem, de híg savakban oldódnak.

 

Bárium-klorid oldat

Mint az összes többi kéntartalmú ion, a szulfát is reagál bárium-kloriddal, de vajon hogyan?

  I. Különösebb instrukcióra itt sincs szükség, két oldatot egy kémcsőbe, a szokott mozdulattal összeönteni.

  II-III. Fehér, vízben szinte oldhatatlan csapadék keletkezik. Ehhez nincs mit hozzáfűzni, esetleg, hogy a többi hasonló ion is ugyanígy tesz. A csapadék savaknak, lúgoknak ellenáll.

 IV. Érzékenység: a legérzékenyebb reakciók egyike. Ezt a csapadékot ezidáig mindenki le tudta választani, soha nem szokott problémát okozni. Ennél csak az ezüst-klorid könnyebb, de az nem ide tartozik.

SO42- + Ba2+ = BaSO4

 

Ólom-acetát oldat

Nem ad választási lehetőséget a tankönyv, de mi rátok bízzuk, hogy esetleg ólom-nitráttal is kipróbáljátok, legyetek kreatívak, de csak okosan, és az ésszerűség határain belül.

  I. A kémcsövek legyenek tiszták, mint mindig, ennyi elég is, jöhet az összeöntés.

  II. A leváló csapadék fehér színű, néhány oldódási próbáját tanácsos elvégezni.

  III. A csapadék színéhez nincs mit hozzáfűzni, a fehér az fehér. Az oldódási próbák általában működni szoktak, ami biztos megy, az a NaOH-os oldás.

 IV. Érzékenység: az ólom-szulfát nagyon rosszul oldódik vízben, a reakció híg oldatokból is tökéletesen lejátszódik.

SO42- + Pb2+ = PbSO4

 

Ezüst-nitrát oldat

Igaz, itt is van csapadék, a többi hasonló ionhoz méltóan, de mégsem az igazi...

  I. Nagyon oda kell figyelni, hogy tényleg tömény oldatokból dolgozzunk, máskülönben várhatunk ítéletnapig, csapadékot nem kapunk.

  II-III. A keletkező csapadék fehér színű, de csak töményebb oldatokból válik le, ez különbség az eddigiektől, hiszen azok vagy leváltak, vagy feloldódtak, de leválásuk minden töménységnél megfigyelhető volt.(amikor készítettük a fotót, levált a csapadék, de csak alig észlelhető mennyiségben)

   IV. Érzékenység: nem igazán érzékeny reakció, hiszen csak tömény oldatokból kapunk csapadékot.

SO42- + 2Ag+ = Ag2SO4

 

Higany(II)-nitrát oldat

Ez a reakció könnyen és gyorsan lejátszódik, továbbá a szulfátion egyik jellemző, és érzékeny reakciója.

  I. A reakcióhoz csak egy tiszta kémcső, és megfelelő oldatok kellenek, és nem elfelejteni, hogy a higany nem feltétlenül a lefolyóba öntendő (vagyis használjátok regdót).

  II. A keletkező csapadék sárga színű, és tényleg a leghígabb szulfáttartalmú oldatból is leválik.

  III. A tapasztalat a fenti, és fontos, hogy a többi kéntartalmú ion ezt a reakciót nem mutatja, illetve nem ezzel a színnel, és érzékenységgel.

 IV. Érzékenység: nagyon érzékeny reakció, még a leghígabb szulfátion-tartalmú oldatból is leválik a csapadék, ami a mellékelt ábrán látható is (bár mi nem túl híg oldatot használtunk, de bízzatok bennünk, hígan is jól működik).

SO42- + 3Hg2+ +2H2O = HgSO4.2HgO + 4H+

A szulfátion a többi kéntartalmú iontól eltérően nem az első, hanem a második anionosztály tagja, hiszen ő sósavval nem képez csapadékot, és gázt sem fejleszt. Ezért maradt ki a reakciók sorából a sósav, hiszen sokkal célravezetőbb itt, kiemelve megemlíteni, hogy bizony ismét csak az a fontos, hogy nincs reakció. Viszont az, hogy nincs reakció megkönnyíti elkülönítését a többi hasonló iontól.

 

Vissza        Lap tetejére

Kén (szulfidion, S2-)        Kén (szulfition, SO32-)    Kén (tioszulfátion, S2O32-)    Kén (szulfátion, SO42-)