Nikkel

A nikkel szürkésfehér levegőn állandó ezüstfehér fém. Olvadáspontja 1455°C. Gyengén mágneses tulajdonságú. Tulajdonságait illetően a vashoz és kobalthoz áll a legközelebb.

A fémnikkel sósavben és híg salétromsavban oldódik hidrogén fejlődés közben. Az oldódást melegítés elsegíti. A salétromsav nitrózus gázok fejlődése közben hidegen is jól oldja. Vegyületeiben a nikkel II, III, és ritkán IV vegyértékű kationt alkot.

A nikkel(II) sók zöld színű kationokra disszociálnak. A vízmentes nikkel(II) sók többnyire sárga színűek. A Ni(II)ion komplex képzésére hajlamos.

A III vegyértékű nikkel Ni2O3 oxidja barnás színű. Nem állandó vegyületek. Sósav hatására nikkel (II) sókká alakulnak.

Ásványai rendszerint arzén tartalmúak. NiAsS2 gersdordfit, NiAs nikkolit, de ismertesek nikkel-szilikátok is.

Vegyületei színesek, mérgezőek. A fémnikkel iparilag használt (hidrogénező) katalizátor.

A nikkelsók vizes oldatai zöld színűek, savas kémhatásúak.

A nikkel-klorid, -bromid, -jodid, -klorát, -nitrát, -szulfát és -acetát jól olódnak. A fluoridok vízban csak kis mértékben oldódnak.  A többi szervetlen nikkelvegyület vízben gyakorlatilag oldhatatlan.

NiCl2x6H2O                                                                                               NiSO4 x 7H2O

                                       

 

 

Nátrium-hidroxid

 

 I. Kis mennyiségben adjuk hozzá a nátrium-hidroxidot

 II. Zöld színű csapadék keletkezik

 III.  Az első képen látható a hidroxid csapadék, jobb szélső kémcsőben a hipoklorittal oxidált fekete nikkel(III) látható.

 IV. Az oldat a reagens feleslegétől nem oldódik fel.

A csapadék savakban és ammónium-hidroxidban oldódik

 Ni(OH)2+ 2H+= Ni2+ + 2 H2O

Ni(OH)2+ 6NH4OH= [Ni(NH3)6]2+ +  6 H2O+ 2 OH-

2Ni(OH)2 + ClO- 3 H2O = 2 Ni(OH)3+ Cl-

Hidrogén-peroxiddal nem oxidálható, de a csapadék katalizálja a hidrogén-peroxid bomlását oxigénre és vízre.

Nátronlúggal éppen leválasztott hidroxid csapadékot cianid is oldja ha nem túl magas a pH sárga színnel.

Ni2+ + 2 OH-  = Ni(OH)2

 

Ammónium-hidroxid

 

 I. Kevés reagenssel próbálkozzunk először, mert a feleslegben feloldódik.

 II. Zöld csapadék keletkezik

 III.  Az első képen a csapadék utána a nem teljes, de oldódása látható. Elvileg intenzív kék színnel oldódik. Próbáljátok ki!

  IV. A fölöslegben lévő feloldódás veleje:

Ni(OH)2+ 6 NH3= [Ni(NH3)6]2+ + 2 OH-

Ammóniumsók feleslegében csapadék nem keletkezik, hanem azonnal az aminkomplex alakul ki.

Érzékenysége: 80 ppm

Ni2+ + 2 NH4OH  = Ni(OH)2+ 2 NH4+

 

 

Ammónium-szulfid

 

 I. Semleges vagy gyengén lúgos oldatból

 II. Fekete csapadék.

 III. A csapadék,  nem szűrhető kezdetben(ekkor még barna), de forralás után szűrhetővé válik. A kép nem friss csapadékot mutat.

  IV. A csapadék nem oldódik sósavban és ecetsavban. Forró tömény salétromsav és királyvíz a csapadékot kénkiválás közben oldja. Az oldódás lélektana:

NiS + 2 HNO3 + 2 H+ = Ni2+ + S + 2NO2 + 2 H2O

NiS + HNO3 +9 HCl+ = Ni2+ + S + 2NOCl + 2 H2O+ 2 Cl-

Hosszabb forralásra az oldat kitisztul, mert a kén oxidálódik:

S + 6 HNO3 = SO42- + 2H+ + 6 NO2 + 2 H2O

S + 3 HNO3 + 9HCl= SO42- + 8H+ + 6 NOCl + 2 H2O + 6 Cl-

A csapadék oldódik tömény ecetsav és hidrogén-peroxid 1:1-es elegyében is.

NiS+ 4H2O2= Ni2+ + SO42- + 4 H2O

Ni2+ + S2- = NiS

 

 

Kálium- nitrit oldat

 

 I. Ecetsavas közegben csapadék nem keletkezik.

 II. Sárga, kristályos csapadék.

 III. Jól látszik a nikkel eredeti színe

 IV. Különbség a kobalt(II) iontól.

 

: )

 

Kálium-cianid

nincs kép

 

I. Kevés oldattal gyakoroljunk, mert a felesleg oldja sárga színnel

 II. Kevés, zöld színű csapadék keletkezik.

 III. A csapadék könnyen oldódik a reagens feleslegében, sárga színű oldat keletkezése közben.

 IV. Oldódás:

Ni(CN)2 +  2 CN-= [Ni(CN)2]2-

Ebből a komplex oldatból az ammónium-szulfid nem választ le csapadékot, mivel annyira kicsi a nikkelionok koncentrációja, hogy nem éri el az oldhatósági szorzatot.

 

Ni2+ + 2 CN- = Ni(CN)2

 

 

Dimetilglioxim

 

I. Nátrium-acetáttal pufferelt ecetsavas oldatból, vagy ammónium-hidroxidos oldatból.

 II. Epervörös csapadék.

III.

IV. A reakció érzékeny a nikkel ionra, de zavar: vas(II) vörös színeződéssel, bizmut(III) sárga csapadék, és nagyobb mennyiségű kobalt(II) barna színeződéssel.

A csapadékot erős savak oldják.

...reméljük ezt a digerben sem fogják kérdezni...

A nikkelionra elsősorban a dimetilglioximos reakció jellemző, emellett azonban figyelembe kell venni hidroxidcsapadékának eltérő oldódási reakcióit is. Szulfidjainak kétféle módosulata és azok eltérő oldódásai elkülönítésre használható.

Az osztályon belül kutakodva feltűnő, hogy az ammónium-szulfiddal leválasztott csapadéka fekete sósavban nem oldódik. (ilyen más csak a kobalt(II) van) Újabb próbához nátrium-hidroxidot öntve zöld csapadék keletkezik, mely levegőn nem barnul meg.

 

Vissza        Lap tetejére